9. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése.
A beszéd során egymás mellé kerülő hangok a könnyebb kiej
tés érdekében gyakran alkalmazkodnak egymáshoz: módosulnak, megváltoznak. A hangok egymásra
hatása során bekövetkező
változásokat hangtörvényeknek nevezzük.
A magánhangzók találkozásának törvényei:
1. A magánhangzó-harmónia (hangrend)
Magas hangrendű szavak (
e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
) -
teniszütő
Mély hangrendű szavak (
a, á, o, ó, u, ú
) - autó
Vegyes hangrendű szavak –
virág 2. Az illeszkedés
A szótő hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét
A kétalakú toldalékok közül a magas hangrendű szóhoz magas, a mély és a vegyes hangrendűhöz pedig mély toldalék járul. (erdő
-
ben
, uborká-
nak
, virág-
ból
)
A háromalakú toldalékok az
ajakműködés szerint illeszkednek. (esz
-
tek
, főz
-
tök
, mász-
tok
)
Az egyalakú toldalékok mindig ugyanabban a formában illeszkednek a szótövekhez (fá-
ért
, fű
-
ért
) 3. A hiátustörvény
Ha két magánhangzó kerül egymás mellé és így közöttük űr keletkezik
(hiátus), akkor ott egy
j
hangot ejtünk (
dió
>
dijó
)
A mássalhangzók találkozásának törvényei:
1. A hasonulás
Teljes hasonulás
A hasonuló hang teljesen azonossá válik a változást okozó hanggal (
bátyja
>
báttya
;
ezben
>
ebben
;
húzj
>
húzz
)
Részleges hasonulás
Ennek eredménye egy olyan hang, amelynek a képzése részben hasonlít a változást okozó hanghoz
Zöngésség szerinti részleges hasonulás
Akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen.
Ilyenkor a hátrébb álló hang megvál
toztatja az előtte lévőt
(
vasgolyó > vazsgolyó
)
Képzés helye szerinti részleges hasonulás
Csak az
n
hangra vonatkozik
Ha
p
vagy
b
követi, melyek elöl képzett ajakhangok, akkor
m
lesz belőle. (
azonban
>
azomban
)
Ha
ty
vagy
gy
követi, melyek hátrébb képzett szájpadláshangok, akkor
ny
lesz belőle. (
konty
>
konyty
;
gyöngy
>
gyönygy
) 2. Összeolvadás
Két egymás mellett álló mássalhangzó úgy hat egymásra, hogy mindketten megváltoznak és helyettük egy harmadik hangot ejtünk. (
játszik
>
jáccik
;
vonja
>
vonnya
) 3. Rövidülés
Ha egy hosszú mássalhangzó kerül egy rövid mellé, akkor a hosszú kiejtésben megrövidül. (
hallgat
>
halgat
;
jobbra
>
jobra
) 4. Kiesés
Ha három (vagy több) mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor
kiejtésben a középső hang kiesik.
(
mindnyájan
>
minnyájan; kacsintgat > kacsingat)
5. Megnyúlás
Két magánhangzó közötti mássalhangzó megnyúlik, hosszabban ejtjük (
egyes > eggyes; szalag > szallag)
Upload your documents to download.
Or
Become a Scribd member to read and download full documents.
